Gadóné Kézdy Edit – Oldal 2

„A zöldjuhart (kőrislevelű juhar) Amerikából hurcolták be Magyarországra. Díszfaként ültették. Közepes termetű fa, zöld színű hajtásokkal. Kétlaki. Ikerlependék terméseket érlel. (ld. kép)

Miért veszélyes?

Sikeres terjedését a nagy mennyiségben megjelenő termésének és hatékonyan csírázó magjának köszönheti. Nedves területen, a folyók árterein, lápos és mocsaras területeken jelent természetvédelmi problémát. Fényigényes faj, de fiatalon jó árnyéktűrő. Sűrű újulata megakadályozhatja az őshonos fűz- és nyárfafajok csemetéinek felnövekedését. A gyümölcsösökben komoly károkat okozó fehér medvelepke kedvelt tápnövénye, így jelenléte elősegíti e kártevő felszaporodását is.”

A fajról közölt információk alapján fogalmazd meg, milyen úton terjed a zöld juhar termése!
…………………………………………………………………………………………….. (1 pont)

„Hogyan védekezhetünk a zöld juhar ellen?
Ne ültessük! A kéreg gyűrűzése is sikeres módszer lehet: a törzsön 15–20 cm széles gyűrűben lehántjuk a fakérget. A metszést olyan mélyen kell ejteni, hogy a kambiumot is eltávolítsuk.”

3. A fatörzs keresztmetszeti ábráján melyik betű jelöli a kambiumot?
Az ábrarészlet betűjelével válaszolj!

4. Miért okozza a gyűrűzés a fa pusztulását?
A helyes válasz betűjelével válaszolj!

A) Mert nem tudja felszállítani a vizet a lombkoronába.
B) Mert nem tud vastagodni a törzs.
C) Mert nem tudja elszállítani a termelt szerves anyagokat a növény minden részébe.
D) Mert nem tudja elszállítani a felszívott tápanyagokat a lombkoronába.
E) Mert nem tudja elszállítani a felszívott szerves tápanyagokat a növény minden részébe.
¨

5. Mely példányok irtásával célszerű elkezdeni a zöld juhar irtását?

A helyes válasz betűjelével válaszolj!

A) A nőivarú egyedekével, mert ha ezeket kiirtják, nem keletkeznek új termések.
B) A hím egyedekével, mert azok versenyképesebbek.
C) Mindegy, nincs különbség az egyedek között, hiszen kétlaki a faj.
D) Először a beteg egyedeket célszerű eltávolítani az állományból.
E) Elég a legidősebb egyedeket eltávolítani az állományból.

„Léteznek szelektív vegyszeres irtási eljárások pl. a törzsinjektálás. Ennek során a fa törzsébe furatot készítenek, amely eléri a szállítószövet farészét. Ebbe injekciózzák fecskendővel a gyomirtószert, amely szétterjed a növényben.”

6. Add meg, hogy a fatörzs keresztmetszeti ábráján melyik betű jelöli azt részt, amelyik a lombkoronába szállítja méreganyagot!

Az ábrarészlet betűjelével válaszolj!

7. A törzsinjektálást szelektív módszernek tekintik, a gyomirtószerrel való permetezéssel szemben. Fogalmazd meg, hogy miért szelektívebb ez a módszer!

……………………………………..

8. Nevezd meg a zöld juhar és a medvelepke közötti populációs kölcsönhatást!

……………………………………………………………………

9. Nevezd meg a zöld juhar és a fűz- és nyárfafajok közötti populációs kölcsönhatást!

……………………………………………………………………

10. Fogalmazd meg, hogy miért tudnak elterjedni a más kontinensekről behurcolt özönfajok!

……………………………………………………………………

Kategória: 9. évfolyam, Egyéb Címke: Növénytan, özönnövény, populációs kölcsönhatások, természetvédelem

GYÓGYSZERLEÍRÁS BETEGSÉGEK ÉS KEZELÉSÜK Szövegértelmező problémafeladat

A Fluimucil acetilcisztein hatóanyagot tartalmazó nyákoldó, köptető hatású készítmény. Az acetilcisztein oldja a légúti megbetegedések esetén képződő sűrű nyákot, elősegíti a légcsőben és légutakban lerakódott nyák kiürítését, így könnyíti a légzést. A készítmény olyan légúti megbetegedések kiegészítő kezelésére szolgál, amelyekben sűrű viszkózus nyák képződik, mint pl. a megfázásos megbetegedések, a hörgők akut vagy krónikus gyulladása, az influenza.

Nevezz meg környezeti tényezőt, amely jellemzően krónikus hörgőgyulladást okozhat!
…………………………………………………………………………………………………
Nevezd meg a legjellemzőbb környezeti okot, amely az influenzát okozza!
…………………………………………………………………………………………………
Milyen úton ürül a nyák a légcsőből?
………………………………………………………………………………………………… A készítmény fenilalanin-forrást (aszpartámot E951) tartalmaz. A készítmény lebomlásakor fenilalanin képződik, ezért alkalmazása fenilketonuriában szenvedő betegek esetében ártalmas lehet.
Mi okozza a fenilketonúria tüneteinek kialakulását? (Két, egymástól elvileg különböző okot említs!)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
A készítmény glükózt, laktózt, szacharózt és szorbitot tartalmaz. Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette Önt, hogy (Ön vagy gyermeke) bizonyos cukrokra érzékeny, keresse fel orvosát mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a készítményt!
A készítmény glükózt, laktózt, szacharózt és szorbitot tartalmaz. Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette Önt, hogy (Ön vagy gyermeke) bizonyos cukrokra érzékeny, keresse fel orvosát mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a készítményt!
Miért nem használhatják a gyógyszert laktázhiányos betegségben szenvedők?
……………………………………………………………………………………… ………….
………………………………………………………………………………………………….
Mi okozza a laktázhiányt? …… A. Enzimhiba
B. Pontmutáció
C. Fehérjeallergia
D. Kromoszómahiány
E. Hasmenés
Mi a laktázhiányos betegség lényege? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Hasonlítsd össze a táblázat segítségével az említett betegségeket!
A megfelelő betűjeleket írd a táblázatba!

A. kónikus hörgőgyulladás
B. influenza
C. fenilketonúria
D. laktáz enzim hiánya

Pontmutáció okozza a betegséget
Fertőzés állhat a hátterében
Diétával meg lehet előzni a tünetek kialakulását
A dohányosok jellemző betegsége
Diéta nélkül értelmi fogyatékosságot okozhat

Nagy mennyiségben alkalmazott orvosi szén csökkentheti a szer hatásosságát.

10. Az orvosi szén nagy relatív felületű anyag. Miért akadályozhatja számos együtt szedett gyógyszer hatásosságát?
…………………………………………………………………………………………………

11. Nevezd meg azt a fizikai folyamatot, amely az előbb leírt jelenség hátterében áll!

…………………………………………………………………………………………………

Kategória: 11. évfolyam, 12. évfolyam, Egyéb Címke: betegségek, dohányzás, fenilketonúria, gyógyszerleírás, influenza, köptető, környezeti ártalmak, laktázhiány, öröklődő betegségek, szövegelemzés

A farontó taplógombák

A TAPLÓGOMBÁKRÓL

Olvassátok el a taplógombákról szóló szövegeket, és válaszoljátok meg a kérdéseket! Az I., II., és III. szöveget olvashatja külön-külön diák, majd együtt adjatok válaszokat!

I. A házikertekben és üzemi ültetvényekben egyaránt nagyon sok sérülés keletkezhet a gyümölcsfákon.

Általában a kézi szedéskor és a szedőgép rázófejének rossz beállítása következtében ágak, gallyak törnek le, de gyakori jelenség a téli nagy hidegben, hogy az erős napsütés hatására a fák törzsének délkeleti részén fagyfoltok keletkeznek. A sebzett kéreg ezután elhal, megreped maga után vonva az alatta levő háncs és a kambium károsodását is. A fák törzse, gyökérnyaki része megsérülhet a kapa, a tárcsa vagy más talajművelő eszköz helytelen használatakor, állati kártevők így elsősorban a pockok és egerek károsítása következtében, de rengeteg nyitott sebfelület keletkezik a fákon a metszés során is. A roncsolt sebek eleve nehezen gyógyulnak. A sima metszésfelületen a sebkallusz (hegszövet) fejlődése hamarabb megindul ugyan, de még így is hosszú ideig, gyakran évekig fertőződhet. A nyitott fatestet elérő sebzések a csapadéktól átnedvesedve szinte kaput nyitnak a taplógombák fertőzésének.

II. A taplógombák életformái

Egyes taplógombafajok az élő növények már elhalt részein, a kérgen élnek és azok kémiai lebontását, revesedését viszik végbe. Ennek következtében csökken a fák szilárdsága, állékonysága. Más gombafajok a fák élő szöveteit is elpusztítják és ezzel megakadályozzák a gyökéren felvett, vízben oldott tápanyagok szállítását. Ez kezdetben csökkent növekedést, csúcsszáradást, később az egész fa elszáradását okozza. Nagyon sok taplógomba egész életében szaprofita, azaz az elhalt, kivágott vagy kipusztult fa korhadását okozza. Ezeknek nincs növényvédelmi jelentőségük.

III. A taplók életformáinak elkülönítési problémái

Az élő fákat megtámadó parazita és az elhalt faanyagot lebontó szaprofita taplók szétválasztása, a fertőzöttség korai felismerése és a fajok meghatározása rendkívül nehéz. E gombák ugyanis a fák belsejében, csak laboratóriumban meghatározható gombaszövedékben, micéliumokban rejtve élnek anélkül, hogy, a fatörzs felszínén jól látható, jellegzetes termőtestet fejlesztenének. Egyes fajok a termőtestképzéséhez csapadékos, nedves, párás mikroklímát igényelnek, más fajok a parazita életmódban csak micélium alakban léteznek és csak a fa teljes elpusztítása után fejlesztenek termőtestet.

KÉRDÉSEK

Milyen életformákba sorolhatók a farontó taplógombák?
Miért nehéz elkülöníteni a parazita és a szaprofita taplógombákat?
Említs emberi beavatkozásokat, amelyek előkészítik az utat a taplógombák behatolásához?
Igaz-e, hogy az élettelen kéreg károsítása nem árt a fának?
Egyes gombák behatolása a fák elszáradását eredményezi. Pontosan melyik szövet sérülése vonja maga után az elszáradást?
Meggyógyítható-e a fa a gombafertőzésből a törzsön látható taplók levágásával?
Javasoljatok módszereket a taplófertőzések megelőzésére!

A szöveg forrása: https://ujszo.com/faronto-taplogombak-a-gyumolcsosben (2021. május 20-i állapot)

Képek forrása: https://balintgazda.hu/aktualis-kert/marcius/karosak-e-a-taplogombak.html

Kategória: 9. évfolyam, Egyéb Címke: gombák, növényvédelem, paraziták, szaprofiták, taplógombák