A farontó taplógombák

A TAPLÓGOMBÁKRÓL

Olvassátok el a taplógombákról szóló szövegeket, és válaszoljátok meg a kérdéseket! Az I., II., és III. szöveget olvashatja külön-külön diák, majd együtt adjatok válaszokat!

I. A házikertekben és üzemi ültetvényekben egyaránt nagyon sok sérülés keletkezhet a gyümölcsfákon.

Általában a kézi szedéskor és a szedőgép rázófejének rossz beállítása következtében ágak, gallyak törnek le, de gyakori jelenség a téli nagy hidegben, hogy az erős napsütés hatására a fák törzsének délkeleti részén fagyfoltok keletkeznek. A sebzett kéreg ezután elhal, megreped maga után vonva az alatta levő háncs és a kambium károsodását is. A fák törzse, gyökérnyaki része megsérülhet a kapa, a tárcsa vagy más talajművelő eszköz helytelen használatakor, állati kártevők így elsősorban a pockok és egerek károsítása következtében, de rengeteg nyitott sebfelület keletkezik a fákon a metszés során is. A roncsolt sebek eleve nehezen gyógyulnak. A sima metszésfelületen a sebkallusz (hegszövet) fejlődése hamarabb megindul ugyan, de még így is hosszú ideig, gyakran évekig fertőződhet. A nyitott fatestet elérő sebzések a csapadéktól átnedvesedve szinte kaput nyitnak a taplógombák fertőzésének.

II. A taplógombák életformái

Egyes taplógombafajok az élő növények már elhalt részein, a kérgen élnek és azok kémiai lebontását, revesedését viszik végbe. Ennek következtében csökken a fák szilárdsága, állékonysága. Más gombafajok a fák élő szöveteit is elpusztítják és ezzel megakadályozzák a gyökéren felvett, vízben oldott tápanyagok szállítását. Ez kezdetben csökkent növekedést, csúcsszáradást, később az egész fa elszáradását okozza. Nagyon sok taplógomba egész életében szaprofita, azaz az elhalt, kivágott vagy kipusztult fa korhadását okozza. Ezeknek nincs növényvédelmi jelentőségük.

III. A taplók életformáinak elkülönítési problémái

Az élő fákat megtámadó parazita és az elhalt faanyagot lebontó szaprofita taplók szétválasztása, a fertőzöttség korai felismerése és a fajok meghatározása rendkívül nehéz. E gombák ugyanis a fák belsejében, csak laboratóriumban meghatározható gombaszövedékben, micéliumokban rejtve élnek anélkül, hogy, a fatörzs felszínén jól látható, jellegzetes termőtestet fejlesztenének. Egyes fajok a termőtestképzéséhez csapadékos, nedves, párás mikroklímát igényelnek, más fajok a parazita életmódban csak micélium alakban léteznek és csak a fa teljes elpusztítása után fejlesztenek termőtestet.

KÉRDÉSEK

Milyen életformákba sorolhatók a farontó taplógombák?
Miért nehéz elkülöníteni a parazita és a szaprofita taplógombákat?
Említs emberi beavatkozásokat, amelyek előkészítik az utat a taplógombák behatolásához?
Igaz-e, hogy az élettelen kéreg károsítása nem árt a fának?
Egyes gombák behatolása a fák elszáradását eredményezi. Pontosan melyik szövet sérülése vonja maga után az elszáradást?
Meggyógyítható-e a fa a gombafertőzésből a törzsön látható taplók levágásával?
Javasoljatok módszereket a taplófertőzések megelőzésére!

A szöveg forrása: https://ujszo.com/faronto-taplogombak-a-gyumolcsosben (2021. május 20-i állapot)

Képek forrása: https://balintgazda.hu/aktualis-kert/marcius/karosak-e-a-taplogombak.html