Deák Téri Evangélikus Gimnázium

A penicillintől a dzsesszig – Versenyben prezentáltak – angolul | Magyarországi Evangélikus Egyház

Budapest – Tizennyolc angoltanár kíséretében tizenkét evangélikus középiskola 31 diákja vett részt április 9-én a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az angol nyelvből – a házigazda intézmény szervezésében – immár tizedik alkalommal megrendezett országos prezentációs versenyen. A diákok három kategóriában versenyezhettek. Az ötperces kiselőadások között voltak bibliai és egyháztörténeti (Anyák a Bibliában, Sztehlo Gábor), szépirodalmi (Alice Csodaországban, Óda a nyugati szélhez), természettudományos (Globálisfelmelegedés;Indonézia, a vulkánok földje), művészeti témájúak egyaránt (Minden, ami dzsessz; Jobb agyféltekés rajzolás), illetve személyes hitvallások (Örökbefogadás) is. A részletekről Victor Mónikát, a gimnázium igazgatóhelyettesét kérdezte az Evangélikus Élet.

– Hogyan született meg tíz évvel ezelőtt a verseny ötlete?

– Valójában az ötlet legalább húszéves, ha nem régebbi. Kezdő angoltanár koromban a fakultációs órákon adtam először ilyen jellegű feladatokat a diákoknak. Hogy tudniillik tartsanak egymásnak ötperces kiselőadásokat angol nyelven – bármilyen, őket érdeklő témában. Ekkor még nem ismertük a Power Pointot, így a kiselőadások illusztrálására könyveket, magazinokat vagy személyes tárgyakat hoztak a gyerekek, illetve saját maguk által készített rajzokat, posztereket. Rájöttem, hogy a kiselőadás – kellő felkészítéssel–az egyik legmotiválóbb feladat, hiszen az idegennyelv-órán talán a legnehezebb feladat az, hogy rávegyük a diákokat arra, hogy egymásra is odafigyeljenek.

– Hogyan lett ebből verseny?

– Az angol-munkaközösség már a kezdeti időkben is minden tavasszal szervezett valamilyen nyelvi versenyt. Próbálkoztunk fordítási, szép kiejtési versennyel, drámajátékkal, szövegalkotással. Azután az egyik évben bedobtam az ötletet, hogy legyen ötperces prezentációs verseny, és mindjárt az első alkalommal hihetetlenül jól sikerült. Akkor döbbentünk rá, hogy mennyire széles az érdeklődési körük, és milyen színes egyéniségek a diákjaink. Néhányszor még próbálkoztunk más jellegű angol versenyekkel, de rá- jöttünk, hogy a legmotiválóbb és a legsikeresebb a kiselőadás-verseny. A számítógép-használat és a Power Point elterjedésével pedig egyértelművé vált, hogy ebben az irányban nagyon is érdemes diákjaink készségeit fejleszteni. Annyira sikeresek lettek ezek a versenyek, hogy a német-munkaközösség is fellelkesült: már jó ideje egyik évben németből, másik évben angolból rendezzük meg.

– Mennyire volt nehéz szponzorokat, anyagi támogatást szerezni? Milyen díjakkal jutalmazzák a verseny legsikeresebb résztvevőit?

– Szponzorokat sohasem egyszerű szerezni, de például az Oxford Kiadó és az Euro Nyelvvizsgaközpont már a kezdetektől támogatta a versenyt. Küldtek zsűritagokat és sok-sok értékes ajándékot; nyelvkönyvet, nyelvvizsgakuponokat, szótárakat. Ebben az évben a támogatók között üdvözölhettük az 5 Perc Angol című magazin szerkesztőségét, valamint az Evangélikus Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézetet is, utóbbinak külön köszönjük az egész napos verseny megrendezésének finanszírozását.

– Hány versenyzővel, hány iskola részvételével indult a verseny? Hogyan változott ez a szám az elmúlt években?

– Tíz évvel ezelőtt, amikor először hirdettük meg a többi evangélikus gimnázium számára a versenyt, még elég gyér volt az érdeklődés. Idő kellett ahhoz, hogy a többi gimnázium is megismerje ennek a vetélkedőnek a hasznosságát, és felkészítse a diákjait. Szükséges volt az is, hogy ők is rendezzenek házi versenyeket. Hamarosan azonban országos szinten is nőtt a népszerűsége és az ismertsége, és ezzel együtt a jelentkezők száma is. Míg eleinte nem voltak kategóriák, most már három különböző nyelvi szinten lehet indulni.

– Mi volt a verseny célja tíz évvel ezelőtt? Hogyan változott ez az idők folyamán?

– Eleinte csak az volt a cél, hogy megalkossunk egy érdekes és motiváló angol versenyt. Most már kifejezetten az a cél, hogy fejlesszük a diákok prezentációs készségeit, hiszen egy jó prezentációhoz a nyelvtudáson kívül rengeteg más is kell.

– Hogyan alakították ki a szabályokat? Tíz év elteltével ma mit tart fontosnak a versenyben?

– Folyamatosan alakultak a szabályok. Az időhatár öt perc, ami a verseny elnevezésében is szerepel, ez kezdettől adott volt. Egy időben gondolkodtunk azon, hogy irányítsuk a témaválasztást, de ezt az ötletet végül elvetettük: úgy gondoltuk, annyira sokszínű a gyerekek érdeklődése, hogy kár lenne ezt korlátozni. Évről évre bővültek az értékelés szempontjai is. Ezek kialakításában a meghívott zsűritagok javaslatait is igyekeztünk figyelembe venni. Így a nyelvi készségekről a prezentációs készségek irányába tolódott el a súlyozás. Az evangélikus egyházban közkedvelt és jó hírnek örvendő verseny több szempontból is egyedi. Máshová helyezi a hangsúlyokat, más képességeket fejleszt, mint más idegen nyelvi középiskolai versenyek, például az országos középiskolai tanulmányi verseny. 2015-ben a zsűritagjai között üdvözölhettük Esztergályos Kolost (Oxford University Press), Farsang Dorottyát (Baár–Madas Református Gimnázium), Kristell Caballero-Saucedót (amerikai önkéntesként tanít angolt), valamint Ábrahám Ilonát, iskolánk volt diákját is. Ő né- hány évvel korábban még maga is a versenyzők között izgult, most azonban – angol szakos egyetemi hallgatóként – örömmel jött vissza tanácsolni az ifjabb generációt, hogyan lehetnek még jobbak. Nagyon jó hangulatú volt a verseny, amelyen az interaktív, kreatív módszereken van a hangsúly. Kézdy Edit igazgató köszöntőjében elmondta, hogy ő még a „Penicillin was discovered by Alexander Fleming” példamondaton tanulta meg a szenvedő szerkezetet… Nem a száraz, nyelvtanközpontú tanítási módszerek számítanak, hanem a diákok érdeklődésének felkeltése.

B1 kategória

Csigó Ábel (Sopron, líceum)

Forrás: A penicillintől a dzsesszig – Versenyben prezentáltak – angolul | Magyarországi Evangélikus Egyház.