Erasmus+ beszámoló: Fazakas Andrea
ANGOL NYELVTANFOLYAMON DUBLINBAN
Július 28-tól aug. 9-ig vettem részt az InterEducation által szervezett English for Educators című kéthetes kurzuson.
Nagy élmény volt maga az utazás is, Írország gyönyörű, és különleges ország. Első nap volt egy vezetett túránk Dublinban, illetve a második héten egy egész napos kirándulás Kilkinney-ben, ami egy szépséges kisváros, és Glendalough-ban, ami egy kora keresztény monostor a hegyek között, amit Szent Kevin alapított. Mindkét helyen remek vezetőt kaptunk, akik nagy tudásúak voltak, és helyi érdekességekkel is tudták fűszerezni a vezetésüket.
A tanfolyamon délelőtt és délután 3-3 órán vettünk részt. Nekem túlnyomórészt angol óráim voltak. Szerencsére nagyon jó volt az angol tanárnőm, Cat Thronton. Interaktív, érdekes órákat tartott, sohasem unatkoztunk. Tőle tanultam a CLIL módszerről is. Volt még projekt based learning foglakozásunk is. Ezt egy fiatal kolléga tartotta, aki középiskolában tanít. Ez utóbbi kettő érdekes pedagógiai továbbképzés volt, sok jó ötletet adott, amit megpróbálok megvalósítani majd a munkámban. Hallgathattunk még előadásokat az ír történelemről, kultúráról, illetve az ír iskolarendszerről is. Szabadidőnkben a szervezőnk segített Dublin felfedezésében. Megírta, hogy mikor melyik múzeum van nyitva tovább, hol lehet élő ír zenét hallgatni, stb.
Dublinban a kedvenc múzeumaim közé tartozott az EPIC nevű, az ír kivándorlásnak emléket állító múzeum. Érdekes volt látni, hogy van olyan nemzet, akinek viharos történelme miatt többször is el kell vándorolnia saját hazájából. A legismertebb kivándorlási hullámuk, a burgonyavész miatt kialakult nagy éhínség következtében volt az 1800-as évek közepén.
Gyakorlatilag ezek a kivándorlások azt eredményezték, hogy több ír származású ember él Írországon kívül, mint magában az országban. De kellően optimista a hozzáállásuk, így a kivándorlási múzeum arról szól, hogy mekkora hatással voltak ők a világra, annak minden részére, ahová kivándoroltak, az irodalom, a sportok, a tudomány, a művészetek, a gasztronómia, stb. terén. De még érdekesebbé tette a dolgot, hogy nemcsak turistaként voltam jelen, hanem picit „éltem is” Dublinban, illetve tanultam az ír iskolarendszerről is. Az iskolák 95%-át a katolikus egyház működteti, de ezek állami, ingyenes iskolák, jó színvonalon. Nagyon kevés magán iskola van. Az iskolarendszer befogadó, támogatják a mindenféle problémával küzdő diákjaikat. Nagy hangsúlyt fektetnek az ír nyelv életben tartására. Minden ki van írva írül is, és csak az lehet alsós tanító néni, aki a legkomolyabb vizsgát letette az ír nyelvből. A tanulmányok során végig kötelező az ír nyelv, a középiskola befejezéséig. Szintén érdekes volt a csoportban megismerkedni más országokban tanító kollégákkal. Ők is meséltek az ő iskolarendszerükről, problémáikról.
Összességében bízom benne, hogy fejlődött az angolom. Gyakorlatilag minden angolul volt, és elég sokat kellett beszélnem is. De nemcsak az angol tudásom lett jobb, kicsit szélesedett a látóköröm is.