Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js

2. óra: Addíciós tétel

Tétel: Bármely α, β szögre
sin(α+β)=sinαcosβ+cosαsinβ

Bizonyítás

Tekintsünk egy α+β irányszögû egységvektort! (Ld. ábra!)

(1) Ennek második koordinátája sin(α+β). (Kattintson az ábrán az 1. lépésre!)

(2) Forgassuk el az eredeti K koordinátarendszert α szöggel! (Katt. 2. lépés!) Az új koordinátarendszer K'.

(3) A K' rendszerben egységvektorunk irányszöge β, így ott a második koordinátája sinβ. (Katt.)

(4) Az így kapott koordináta (sinβ) végpontját vetítsük ki vizszintesen a sin(α+β) irányába! (Katt.)
Ez kettéosztja a sin(α+β)-t. A két részt külön számoljuk ki.

(5) Az alsó részt - jelölje p - egy alkalmas derékszögû háromszögbõl számoljuk. (Katt.)

(6) A K és K' y-tengelyei által bezárt α szög koszinuszát (szög melletti befogó/átfogó) felírva (katt.):
cosα=psinβcosαsinβ=p

(7) A keresett sin(α+β) alsó darabja tehát: p=cosαsinβ. (Katt.)

(8) A felsõ részt - jelölje q - egy másik alkalmas derékszögû háromszögbõl számoljuk. (Katt.)
Ennek átfogója az eredeti egységvektor elsõ koordinátája K'-ben (ahol õ β ir.szögû), tehát cosβ.
A háromszög jelölt hegyesszöge azért α, mert pl. váltószöge a K és K' x-tengelyei által bezárt szöggel.

(9) A háromszög α szögének szinuszát felírva (katt.):
sinα=qcosβsinαcosβ=p

(10) A keresett sin(α+β) felsõ darabja tehát: q=sinαcosβ. (Katt.)

(11) A két darab összege kiadja, amit kerestünk: sin(α+β)=sinαcosβ+cosαsinβ

Megjegyzés: A fenti bizonyításban kihasználtuk az ábrát - más szavakkal bizonyításunk csak akkor helyes, ha α, β és α+β is hegyesszög. Indoklásunk így inkább csak jelzi az állítás igazságát, illetve az oda vezetõ utat.
Ettõl függetlenül a tétel valóban igaz tetszõleges α, β szögekre.
A bizonyítás teljessé tehetõ sok-sok eset szétválasztásával, vagy univerzálisabb (koordináta-geometriai) eszközökkel. Ezt most mellõzzük.

 

Az addíciós tétel kivonásra

Hogyan bomlik fel a sin(αβ) ?

Ennek megválaszolására idézzük fel a sin és a cos függvények paritását!

A szinusz függvény páratlan. (Grafikonja szimmetrikus az origóra.) Ennek algebrai jelentése:
sin(x)=sinx
A koszinusz függvény páros. (Grafikonja szimmetrikus az y-tengelyre.) Ennek algebrai jelentése:
cos(x)=cosx

Ennek felhasználásával:
sin(αβ)=sin(α+(β))=sinαcos(β)+cosαsin(β)==sinαcosβcosαsinβ

Összefoglalva eredményünket
 
Tétel:
Bármely α, β szögre
sin(α±β)=sinαcosβ±cosαsinβ
(Itt a ± a két helyen azt jelenti, hogy ha az egyik +, akkor a máik is az, ha pedig az egyik , akkor a másik is.)

 

A koszinusz addíciós tétele összeadásra...

Alkalmazzuk a szinusz- és koszinusz-függvények közti pótszögekre vonatkozó összefüggést, miszerint

sinx=cos(90x)cosx=sin(90x)

Nézzük tehát a levezetést, amelyben a fenti összefüggéseket és a szinusz kivonásra vonatkozó addíciós tételét alkalmazzuk!

cos(α+β)=sin[90(α+β)]=sin[90αβ]=sin[(90α)β]==sin(90α)cosβcos(90α)sinβ==cosαcosβsinαsinβ

... és kivonásra

Hasonlóan vezethetjük le a koszinusz addíciós tételét kivonásra:

cos(αβ)=sin[90(αβ)]=sin[90α+β]=sin[(90α)+β]==sin(90α)cosβ+cos(90α)sinβ==cosαcosβ+sinαsinβ

Összefoglalva: A koszinusz-függvényre vonatkozó addíciós-tétel:
cos(α±β)=cosαcosβsinαsinβ(Úgy értve, hogy ha a bal oldalon összeadás van, akkor a jobb oldalon kivonás, ha pedig a bal oldalon kivonás áll, akkor a jobb oldalon összeadás.)

 

A tangens addíciós tétele

A tangens fv. addíciós tételét a sin és cos addíciós tételébõl levezethetjük a tg x=sinxcosx összefüggés alkalmazásával:
tg (α+β)=sin(α+β)cos(α+β)=sinαcosβ+cosαsinβcosαcosβsinαsinβ=sinαcosβcosαcosβ+cosαsinβcosαcosβcosαcosβcosαcosβsinαsinβcosαcosβ=tg α+tg β1tg αtg βÉs ugyanez kivonásra:
tg (αβ)=sin(αβ)cos(αβ)=sinαcosβcosαsinβcosαcosβ+sinαsinβ=sinαcosβcosαcosβcosαsinβcosαcosβcosαcosβcosαcosβ+sinαsinβcosαcosβ=tg αtg β1+tg αtg β

Összefoglalva: A tangens-függvényre vonatkozó addíciós-tétel:
tg (α±β)=tg α±tg β1tg αtg β
(Ha bal oldalt + áll, akkor jobb oldalt a számlálóban is + van, míg a nevezõben ,
és fordítva, ha bal oldalt áll, akkor jobb oldalt a számlálóban is , a nevezõben +.)