
2. óra: Addíciós tétel
sin(α+β)=sinα⋅cosβ+cosα⋅sinβ
Bizonyítás
Tekintsünk egy α+β irányszögû egységvektort! (Ld. ábra!)
(1) Ennek második koordinátája sin(α+β). (Kattintson az ábrán az 1. lépésre!)
(2) Forgassuk el az eredeti K koordinátarendszert α szöggel! (Katt. 2. lépés!) Az új koordinátarendszer K'.
(3) A K' rendszerben egységvektorunk irányszöge β, így ott a második koordinátája sinβ. (Katt.)
(4) Az így kapott koordináta (sinβ)
végpontját vetítsük ki vizszintesen a sin(α+β) irányába! (Katt.)
Ez kettéosztja a sin(α+β)-t. A két részt külön számoljuk
ki.
(5) Az alsó részt - jelölje p - egy alkalmas derékszögû háromszögbõl számoljuk. (Katt.)
(6) A K és K' y-tengelyei által bezárt α
szög koszinuszát (szög melletti befogó/átfogó) felírva (katt.):
cosα=psinβcosα⋅sinβ=p
(7) A keresett sin(α+β) alsó darabja tehát: p=cosα⋅sinβ. (Katt.)
(8) A felsõ részt - jelölje q - egy másik
alkalmas derékszögû háromszögbõl számoljuk. (Katt.)
Ennek átfogója az eredeti egységvektor elsõ koordinátája K'-ben (ahol õ
β ir.szögû), tehát cosβ.
A háromszög jelölt hegyesszöge azért α, mert pl. váltószöge a K
és K' x-tengelyei által bezárt szöggel.
(9) A háromszög α szögének szinuszát felírva
(katt.):
sinα=qcosβsinα⋅cosβ=p
(10) A keresett sin(α+β) felsõ darabja tehát: q=sinα⋅cosβ. (Katt.)
(11) A két darab összege kiadja, amit kerestünk: sin(α+β)=sinα⋅cosβ+cosα⋅sinβ
Megjegyzés: A fenti
bizonyításban kihasználtuk az ábrát - más szavakkal bizonyításunk csak
akkor helyes, ha α, β és α+β is
hegyesszög. Indoklásunk így inkább csak jelzi az állítás igazságát,
illetve az oda vezetõ utat.
Ettõl függetlenül a tétel valóban igaz tetszõleges α, β
szögekre.
A bizonyítás teljessé tehetõ sok-sok eset szétválasztásával, vagy
univerzálisabb (koordináta-geometriai) eszközökkel. Ezt most mellõzzük.
Az addíciós tétel kivonásra
Hogyan bomlik fel a sin(α−β) ?
Ennek megválaszolására idézzük fel a sin és a cos függvények paritását!
A szinusz függvény páratlan. (Grafikonja szimmetrikus az
origóra.) Ennek algebrai jelentése:
sin(−x)=−sinx
A koszinusz függvény páros. (Grafikonja szimmetrikus az
y-tengelyre.) Ennek algebrai jelentése:
cos(−x)=cosx
Ennek felhasználásával:
sin(α−β)=sin(α+(−β))=sinαcos(−β)+cosαsin(−β)==sinαcosβ−cosαsinβ
Tétel: Bármely α, β szögre
sin(α±β)=sinα⋅cosβ±cosα⋅sinβ
(Itt a ± a két helyen azt jelenti, hogy ha az egyik +, akkor a máik is az, ha pedig az egyik −, akkor a másik is.)
A koszinusz addíciós tétele összeadásra...
Alkalmazzuk a szinusz- és koszinusz-függvények közti pótszögekre
vonatkozó összefüggést, miszerint
sinx=cos(90∘−x)cosx=sin(90∘−x)
Nézzük tehát a levezetést, amelyben a fenti összefüggéseket és a szinusz kivonásra vonatkozó addíciós tételét alkalmazzuk!
cos(α+β)=sin[90∘−(α+β)]=sin[90∘−α−β]=sin[(90∘−α)−β]==sin(90∘−α)⋅cosβ−cos(90∘−α)⋅sinβ==cosα⋅cosβ−sinα⋅sinβ
... és kivonásra
Hasonlóan vezethetjük le a koszinusz addíciós tételét kivonásra:
cos(α−β)=sin[90∘−(α−β)]=sin[90∘−α+β]=sin[(90∘−α)+β]==sin(90∘−α)⋅cosβ+cos(90∘−α)⋅sinβ==cosα⋅cosβ+sinα⋅sinβ
cos(α±β)=cosα⋅cosβ∓sinα⋅sinβ(Úgy értve, hogy ha a bal oldalon összeadás van, akkor a jobb oldalon kivonás, ha pedig a bal oldalon kivonás áll, akkor a jobb oldalon összeadás.)
A tangens addíciós tétele
A tangens fv. addíciós tételét a sin és cos addíciós
tételébõl levezethetjük a tg x=sinxcosx
összefüggés alkalmazásával:
tg (α+β)=sin(α+β)cos(α+β)=sinαcosβ+cosαsinβcosαcosβ−sinαsinβ=sinαcosβcosαcosβ+cosαsinβcosαcosβcosαcosβcosαcosβ−sinαsinβcosαcosβ=tg α+tg β1−tg α⋅tg βÉs ugyanez kivonásra:
tg (α−β)=sin(α−β)cos(α−β)=sinαcosβ−cosαsinβcosαcosβ+sinαsinβ=sinαcosβcosαcosβ−cosαsinβcosαcosβcosαcosβcosαcosβ+sinαsinβcosαcosβ=tg α−tg β1+tg α⋅tg β
tg (α±β)=tg α±tg β1∓tg α⋅tg β
(Ha bal oldalt + áll, akkor jobb oldalt a számlálóban is + van, míg a nevezõben −,
és fordítva, ha bal oldalt − áll, akkor jobb oldalt a számlálóban is −, a nevezõben +.)